Ez most egy kicsit retro cikk lesz . Ez játék 2000 ben lett kiadva az Ellipse studió fejlesztő cég által.
A kezelő felületet vagy menüt nem bonolították túl, van 5db menü pont azt kész.
Van egy játékos mód , egy multiplayer , beállítások, kampány vagyis küldetések .
Ez egy Stratégiai játék . Egy víz alatti stratégiai játék ahol bázisokat kell létrehozni a víz alatt egységeket kell gyártani és másik frakció bázisát megtámadni . A játék story ja 2037 et írunk egy üstökös tart föld felé az ökológiai szervezetek hatalmas pénzeket kapnak föld védelmére amit alternatív élőhelyek felkutatására létrehozására költenek el. Eco Octopus az egyik frakció.Az elhatalmasodó anarchia miatt az ENSZ kezdeményezésére létrejön az Egyesült Nemzetek Egyesített Földvédelmi Ereje (UNCED) azzal a látszólagos céllal, hogy megvédje a kulcsfontosságú nyersanyagokat, és hogy egy szervezetbe tömörítse a világ kormányait. Azonban az UNCED hamarosan megmutatja igazi énjét, mivel ez az erősen felfegyverzett szervezet elkezdi fokozatosan átvenni a különböző országok felett a hatalmat. Erős hadseregükkel megrohamozzák és szétszedik az EcoOctopus összes űrbázisát, hogy megkezdjék saját víz alatti kutatásaikat. A két szervezet között kitörő háború még akkor is tart, amikor becsapódik az üstökös, de addigra mindkettőnek van már víz alatti létesítménye. A túlélő tudósok felfedeznek egy titokzatos anyagot az üstökös maradványai között, melyet Corium 276-nak keresztelnek el. Ez a hatalmas energiával rendelkező anyag fegyverzetet és védelmet nyújt a tengeralattjárók és létesítmények részére. Azt is felfedezik, hogy az üstökös legnagyobb darabjában egy idegen faj, a Szilíciumok élnek, akik megpróbálták kibányászni az üstökös nyersanyagait, mielőtt az összeütközik a Földdel. Mivel a földön kívüliek meg akarják őrizni tartalékaikat, hogy hazajuthassanak, mindkét oldalt megtámadják, akik szintén egymás elpusztítására törekszenek. Az UNCED új neve a White Sharks, az EcoOctopus-é pedig a Black Octopus. Ezzel megkezdődött a harc a mélyvízi uralomért.A történethez hasonlóan az alapvető játékmenet is nagyon ismerős lesz az RTS rajongóknak. Miután kiválasztottuk, hogy melyik oldalra állunk, folyamatosan tárul elénk a történet, amely jól illik a választott csoport személyiségéhez. A cselekményt küldetésekből ismerjük meg, melyeket mindig szóbeli eligazítás előz meg. Az itt felsorolt feladatok azonban csak ritkán véglegesek, mindig változnak az adott küldetés folyamán. Lehet, hogy a küldetést úgy kezded meg, hogy legyártasz, majd pedig elkísérsz egy ellátóhajót egy másodlagos bázisra, de közben lehet, hogy megjelenik egy ellenséges flotta vagy más zavaró tényező, ami miatt át kell szervezned teendőidet. A végső céltól függetlenül a bázist, a flottát és a legénységet mindig el kell látnod, és itt lép a képbe a mindenhol jelenlévő nyersanyag. A hagyományos RTS aranyszükséglet még a Submarine Titans-ban is létezik, de itt finomítani kell speciális épületek segítségével. Más anyagokra is szükséged lesz, hogy építkezni tudj. A Corium a hadseregnek kell, a levegő pedig az egész bázisnak. Az idegen Szilicíumoknak más szükségletei is vannak, mivel nekik nemcsak Corium kell, hanem energia és szilícium is. A nagy mennyiségű nyersanyagnak köszönhetően állandóan terjeszkedni fog a bázisod, de az hogy ez hogyan valósul meg, az a választott csoporttól függ. A három frakció nemcsak a történetet határozza meg, hanem a játékstílust is. Mindegyik csoportnak van egyedi története, ideológiája és hátsó szándéka, ami erősségeikben és gyengeségeikben nyilvánul meg. Vegyük például a White Sharks-t (Fehér cápák). Mint a bolygó korábbi háborús szuperhatalma, páratlan sebességgel képesek közepesen erős tengeralattjárókat gyártani. Brutális erejük azonban elhanyagolta és megnyomorította tudományos kutatásaikat, mely téren a Black Octopus az első. Fél évtizedet töltöttek víz alatti felfedezésekkel és a harcmodor kifejlesztésével, így ez a szervezet építi a technikailag legfejlettebb épületeket és flottákat. A tudományos fejlettségnek természetesen ára van, ez pedig a hadsereg gyengesége. A Szilíciumok valahol a két frakció között helyezkednek el. Bár idegen technológiájuk fejlettebb a másik két csoporténál, mégsem rúghatnak labdába a jó öreg földi szaktudás mellett.
Természetesen ezek a különbségek nagyban meghatározzák, hogyan alakul a frakció technológiája, ami a stratégiára és a játékstílusra van hatással. Mivel a White Sharks ereje a haderőben van, érthető hogy kutatásaik olyan eszközöket eredményeznek, mint a csapásmérő termonukleáris rakéta vagy a DC nehézbombázó. A Black Octopus ezzel szemben kevésbé részesíti előnyben a nyílt konfrontációt, így ők lopakodó és bénító rendszereket képesek kifejleszteni. A Szilíciumok nem evilági tudásukra hagyatkoznak, és regeneratív, önellátó aknamezőkkel segítik túlélésüket. Mindent egybevetve nagyon sok fajta stratégiára van lehetőségünk, és mindenki kiválaszthatja az ízlésének megfelelő csoportot.
Természetesen ezek a különbségek nagyban meghatározzák, hogyan alakul a frakció technológiája, ami a stratégiára és a játékstílusra van hatással. Mivel a White Sharks ereje a haderőben van, érthető hogy kutatásaik olyan eszközöket eredményeznek, mint a csapásmérő termonukleáris rakéta vagy a DC nehézbombázó. A Black Octopus ezzel szemben kevésbé részesíti előnyben a nyílt konfrontációt, így ők lopakodó és bénító rendszereket képesek kifejleszteni. A Szilíciumok nem evilági tudásukra hagyatkoznak, és regeneratív, önellátó aknamezőkkel segítik túlélésüket. Mindent egybevetve nagyon sok fajta stratégiára van lehetőségünk, és mindenki kiválaszthatja az ízlésének megfelelő csoportot.
Bár hivatalosan nem tartják annak, magának a mélyvíznek is van személyisége, és számos stratégiai lehetőséget nyújt. A legjelentősebb ilyen tényező a környezet természete, és ami szerves része egy tengeralattjárós játéknak, a változó mélység. Öt különböző mélységben lehet utazni, süllyedni és emelkedni, így a RTS veteránoknak nem kis idejét fogja elvenni ehhez igazítani jól bevált haditerveiket. Például akár öt harci tengeralattjárót tudsz egymás fölé elhelyezni. Ez a harc bizonyos aspektusait is megváltoztatja, mivel a torpedók általában nem képesek követni a célpontot, tehát egyenes vonalban haladnak. Ez azt jelenti, hogyha egy tengeralattjáró képes pár másodperc alatt merülni vagy emelkedni, akkor ki tud térni a torpedók elől. Ez a fajta harc a terephez is igazodik, mivel a terepet tarkító hegyvonulatok miatt, gyakran kell újragondolni a stratégiánkat. Például az automata védelmi rendszerek rendszerint csak egy bizonyos területet ellenőriznek, tehát a tengerfenékre helyezett ágyú hatékony lesz a mélyen közlekedő tengeralattjárók ellen, de hatástalan lesz a magasabban elhelyezkedőkkel. Ugyanígy a víz alatti fennsíkra helyezett lézerállomás sikeresen elbánik a kiemelkedések fölött úszó hajókkal, de észre sem veszi a mélytengeri tengeralattjárókat. A játékosok gyakran úgy találják majd, hogy a szintkülönbség a legerősebb szövetségesük, vagy a legádázabb ellenségük.
A mélyvíz összetettsége és a mikromenedzsment között az újabb játékosok időnként túlterhelve érezhetik magukat. Szerencsére a Submarine Titans az ilyen esetekre választható automatizálást alkalmazott. Mivel az oxigén a hagyományos stratégiák "áram" szerepét tölti be, egyre fontosabb lesz megtervezni, hogyan építkezünk, mivel könnyen kimeríthetjük a nyersanyaglelőhelyeket. Ezért beállíthatjuk az auto-prioritás opcióját, amivel fontossági sorrendbe állíthatjuk építkezéseinket, kutatásainkat és a bázis egyéb tevékenységeit. Továbbá előre programozhatod a muníció, például a torpedók és aknák gyártását, hogy meggyorsítsd a támadást illetve a védekezést. Az automatizálás legerősebb oldala azonban a Computer Asszisztensek. Amikor bekapcsoljuk ezeket az asszisztenseket, átveszik tőled a feladatokat, persze nem az összeset, csak annyit, hogy te fontosabb dolgokra ügyelhess. Ha nem akarsz többet foglalkozni a gazdasággal és a nyersanyagokkal, akkor bekapcsolhatod az Erőforrás Asszisztenst. Ha a védekezés nem az erősséged, akkor az Őr Asszisztenst kapcsolhatod be. Ha pedig egyedül a bázisod érdekel, akkor kapcsold be a Teljes Játék Asszisztenst, és az minden gondodat átveszi a fejlesztésektől kezdve egészen a harcig. Kivehetsz bizonyos épületeket és tengeralattjárókat az Asszisztensek irányítása alól, hogy saját magad irányíts bizonyos stratégiai aspektusokat. Természetesen az Asszisztensek csak a gyors csata és a multiplayer módokban elérhetők, tehát az egyjátékos módban mindent a játékosnak kell csinálnia. Grafika: 
A Warlords Battlecry-hoz hasonlóan a Submarine Titans is egyike a néhány modern 2D-s játékoknak, amik szembe mernek szállni technológiailag fejlettebb 3D-s testvéreikkel. Szerencsére jól megállja helyét ebben a kategóriában, és jó stílussal és csillogással büszkélkedve viszi keresztül a játékost a programon. Az épületek animációi meglepően gördülékenyek. A bányász épületek pörögnek, forognak és olyan hatást keltenek, mintha tényleg dolgoznának, a tengeralattjáró-gyártó üzemek pedig drámaian nyílnak meg, hogy eleresszék a kész járművet. A háttéranimációk is ugyanilyen kiválóak. Az óceán tele van élettel, láthatunk cápákat, halrajokat vagy növényeket az áramlattal úszni.Az egységek általában jól néznek ki, határozottan futurisztikus hatást keltenek. Azonban annak ellenére, hogy a Szilíciumoknak jellegzetes és némileg eredeti külsejük van, a White Sharks és a Black Octopus egységei és épületei nagyon hasonlóak. A játékban négy féle terepet láthatunk: mediterrán, trópusi, sarkvidéki és mérgező. Bár vannak apró különbségek, mint az élővilág gazdagsága, az igazán megkülönböztető tényező a szín, ami csupán kék, akvamarin, fehér és barnás-zöld között változhat. Ez nem nyújt túl nagy változatosságot, és hamar csalódást okoz. A felbontás is érdekes problémát vet fel, ugyanis a legalsó 800x600-as felbontás mellett pár dolgot nem lehet látni, többek között a három utoljára kiválasztott egységet és épületet. Így azok, akiknek nincs elég nagy monitoruk a "nem hivatalosan" minimális 1024x768-as felbontáshoz, kénytelenek némi hátránnyal indulni a játékban, ami szerintem nem indokolt egy 2D-s játék esetében. Ezeknek a hibáknak az ellenére a grafika egyáltalán nem rossz, sőt időnként még minőségi felvillanásokban is részünk lehet.
Kezelőfelület:
Mivel a Submarine Titans valahol új RTS játékkörnyezetet mutat be pár új játékmenet változással, fontos az, hogy ezek az új információk tiszta és tömör formában legyenek előadva. Ez az állítás a legtöbb esetben igaz. Az információk többsége - amiket a játékosok tudni akarnak - mindig ott van a képernyőn anélkül, hogy ténylegesen zavarná az akciót. Legyen akár a mélység szintje, a nyersanyag beszerzés, a sérülés vagy a térség térképe, minden egyszerűen elérhető és ugyanilyen egyszerűen megérthető. Azonban a terep akadályozhatja a nézetedet, ekkor használhatod a kamera nagyítási és forgatási képességeit vagy ha egy széles nyitott látképet akarsz, megszüntetheted az eszköztáblákat is.Amiben a játék komoly hiányt szenved, az a mód, ahogyan az egyes egységeket nyomon követheted. Például ha megpróbálsz megtalálni és megfogni egy konstruktort egy ötven vadász alkotta flottából, perceket fogsz azzal tölteni, hogy arrébb mozgatod a támadó tengeralattjárókat az útból. Ez különösen problémás lehet nagyobb csaták közben, amikor gyorsan kell a térkép különböző részei között utazni, és ez túlzottan kényelmetlen. Ami ezen problémát megpróbálja orvosolni, az a három utolsó kiválasztott egység és épület látható képe, amelyeket könnyen kiválaszthatod. Ez valójában elég ügyes, és valahogy sikerül enyhíteni ezt a gondot.
Játékmenet:
A Submarine Titans megpróbálja az unalom vastag falát áttörni, amely utolérte az RTS műfajt, ezt pár olyan új játékmenet elemmel teszi, mint a változtatható mélységszint. Sajnálatos, hogy ugyan ez szórakoztató, de ritkán aknázhatók ki lehetőségei. A már említett mélységszint például elsőre eléggé érdekes és elméletileg is tervezhető dimenziót ad a stratégiának. A gyakorlatban ez nemigen hoz bármiféle részletekbe menő nagyszerűséget: az ágyúid viszonylagos magassága befolyásolja a bázisépítési stratégiát, de ami ebből lecsapódik az az, hogy a tengeralattjáró csata gyakran egy sima kombinációja lesz a le-fel mozgásnak torpedólövöldözés közben. Ez a csalódottság kiterjed a háború stratégiájára is, mivel a nyertes minden csatában az, akinek a legnagyobb a flottája. Így a kezdeti harc a nyersanyagért lesz a legnagyobb stratégiai nézete mindennek, amely ennek ellenére elég izgalmas. Azonban amikor úgy döntesz, hogy bekapcsolod a Számítógép Asszisztenst, ez a bonyolultság eltűnik, és csupán támadóink ellen kell védekeznünk. Amikor ezt kombináljuk néhány más elemmel, mint a mélységváltoztatás, teleport, és a játék lassításának és gyorsításának lehetősége, egy kissé érdekesebbé válnak a történések, de a játék maga nem túl szórakoztató még így sem.A Submarine Titans azért rendelkezik pár jó tulajdonsággal is. Az Ellipse Studios elegendő eltérő motivációt rakott bele ebbe a játékba, és mindegyik egy kissé eltérő stratégiát igényel a győzelemhez. A White Shark megköveteli a nyers erőt, a Black Octopus túlélése a lopakodástól, felforgatástól és védekezéstől függ, míg a Szilíciumok ezen kettőt kombinálják. Valójában megéri végigjátszáni a játékot a három különböző egyszemélyes kampánnyal, annak ellenére, hogy a küldetések többnyire nagy mértékű gyilkolászássá fajulnak.
Ha játszol a teljesen személyre szabható skirmish típusú csatával, a játék elég hosszú ideig szórakoztató lehet. Ha a nagy számú előregyártott térkép nem felel meg az ízlésednek, kipróbálhatod tudásodat a hihetlenül sokoldalú Scenario Editor-ral is. Míg a szerkesztőprogram dokumentációja nem valami segítőkész, a világos kezelőfelülete olyan, hogy semmi perc alatt összecsaphatod a saját térképedet. Ha valami kissé mélyebbet szeretnél alkotni, akkor meg kell próbálnod azt pár saját MI parancsfile-al kiegészíteni. Míg ez általában elég ijesztő feladat, a hozzá adott MI script dokumentáció olyan széleskörű, amilyet eddig még tankönyveken és Internet-alapú forrásokon kívül máshol nem láttam. 7200 sorával ez a dokumentum alaposan kifejti az ST MI parancsnyelvének minden fortélyát, és ez elfoglalhatja a leggyengébb programozópalántákat is, már ha van türelmük keresztülrágni magukat rajta. Ez fantasztikus kiegészítés, és jelentős értéket ad egy ugyan nem ideillő, de mindenképpen érdekes és tartalmas élménynek.
Multiplayer:
Ha egy pillantást vetsz a rendelkezésre álló multiplayer opciókra, eleinte biztos le leszel nyűgözve. A technológiák, a nyersanyagok és a kezdeti egységek száma játék előtt beállítható, mint ahogy a szemlélők számára az is, hogy menet közben csatlakozzanak. A játéktípusok lehetnek Deathmatch, Deathmatch nyersanyag bányászási lehetőség nélkül és egy "öld meg a vezetőt"-típusú zászlóvadászat. Míg ezek nem térnek el a megszokottól, a játékosok képesek max. 8 csapatba tömörülni, míg a tagok megoszthatják egymás között a nyersanyagaikat. Belerakhatsz egy számítógépes játékost is, és beállíthatod, hogy az agresszió MI-je mennyire feleljen meg az emberi ellenfeleinek. Elméletileg ez működik IPX/LAN hálózaton, TCP/IP-n és modemen keresztül is, mint ahogy Mplayer-en és a Free Standard Game Server-en is. Míg az összes direkt kapcsolat tökéletesen működött, az Mplayer nem volt hajlandó működni, és az a tény, hogy a kézikönyv elfelejti megemlíteni, az kissé gyanús, mintha ezt már utólag fércelték volna hozzá. Igazság szerint, az a pár játék, amelyeket másokkal játszottam, szórakoztató és viszonylag sima volt, semmi késés nem volt az 56K-s kapcsolatommal, ámbár a játékosok hiánya miatt kénytelen leszel lenyomozni néhány havert, akikkel versenyezhetsz.Hangeffektek:
Bár nem különösebben kiemelkedőek, a hangok elfogadhatóan adják meg a játék hangnemét, és minden szinten átlagosan teljesítenek. A változatos robbanások standard RTS dolog, alig megkülönböztethetően bármi mástól, amelyet találhatsz ebben a műfajban, mint ahogy a fegyverek hangjai általánosan az "elég jó" szinten mozognak. Hasonlóan a beszédhangok is a tisztességes és a súlyosan nyűgös között mozognak, ez utóbbi gyakran előfordul - amely úgy tűnik, így van ezen műfaj legtöbb játékánál - az egységek parancselfogadásánál. A White Sharks és a Szilícium eléggé tűrhető, de a környezetbarát Black Octopus agyzsibbasztóan irritálóvá válik perceken belül, különösen, ha a játékot nagy sebességre állítottad. Ahol a Submarine Titans gyengesége javul, az a víz alapú effektek. A sósvízű mélység lágy bugyogása annyira hatásos, hogy tényleg sikerül nyugalmat árasztaniuk.Zene:
Általában a zene is egy olyan aspektusa a Submarine Titans-nak, mely a helyzetnek megfelelő hangulatot alakít ki az emberben. Amikor nem történik semmi különös, akkor furcsa, békés melódiát hallhatunk, ami alig több pár könnyed harmóniánál. Akárcsak a hangeffektek, ez is ügyesen alakítja ki a nyugodt és meglepően pihentető hangvételt a kutatások és bányászat közben, akármilyen iramban is dolgozol. Ezt a hatást viszont ellensúlyozza a meglehetősen fülsértő harci zene, ami leginkább túldramatizált MIDI stílusú, félig dance-es számokra emlékeztet. Szerencsére a békés pillanatok elég minőséget nyújtanak ahhoz, hogy ellensúlyozzák a zene gyengeségeit.Intelligencia és nehézség:
A legtöbb RTS játék nem a bonyolult MI-jéről híres, de ez alól a Submarine Titans kivételnek számít. Természetesen ebben a kategóriában a Számítógép Asszisztensek szerepelnek a legjobban, amik a Battle és Multiplayer módban páratlan segítséget nyújtanak azoknak, akik bekapcsolják őket. Függetlenül attól, hogy mi a feladatuk, kötelességeiket nagyon jól látják el. Elegendő kutatást és építkezést végeznek, hogy megfelelő védelmi vonalat építsenek ki Guard módban, felfegyverzett védelmi állásokat létesítenek a nyersanyaglelőhelyek közelében a Resource módban, és a Full Game módban még teljes offenzívákat is indítanak. Az MI a játékos kezében is ugyanilyen rugalmas, hiszen előre meg lehet adni a tengeralattjáróknak védelmi és támadási zónákat, és az agresszivitási szintjüket is beprogramozhatjuk. Ugyanígy az ellenség mesterséges intelligenciáját is meg lehet határozni minden küldetéssorozat és multiplayer csata előtt, ami végeredményében az általános nehézségi szintet befolyásolja. Hard nehézségi fokozaton a gép komoly kihívást jelent amivel még a veteránok is nehezen fognak megbírkózni, mivel az ellenség kíméletlen terjeszkedése mellett állandó támadásokkal foglalja le a játékost. Mindent egybevetve ezek a tényezők számos nehézségi szintet tesznek lehetővé, hogy a lehető legtöbb játékos igényeit tudja a játék kiszolgálni.Összegzés:
Bár sokan csak úgy emlegették, mint a "buborékos Starcraft", a Submarine Titans rendelkezik néhány saját elemmel, ami miatt érdemes többször végigjátszani. A változtatható mélység ugyan értelmetlen két tengeralattjáró harcában, mégis megvan a maga előnye és új dimenziót vezet be a már megfáradt alapötletbe. Ugyanígy az újszerű Számítógép Asszisztensek lehetővé teszik az erőforrások kezelését és a bázis irányítását mindenki számára, függetlenül attól, hogy milyen tapasztalt, így nemcsak a gyakorlott stratégáknak kedvez, hanem azoknak a kezdőknek is, akik nem élvezik a sok bíbelődést. Ezek a tényezők és jól megalkotott víz alatti atmoszféra új színt hozhatnának a másolatoktól hemzsegő műfajba. Azonban meglehetősen ismétlődő szerkezetű küldetései és esetlen csatái miatt nem mondható igazi esélyesnek a maga területén. Mégis, hogyha valami olyanra vágysz, ami eltér a megszokott normáktól és szabályoktól, vagy egyszerűen csak egy stratégiával szeretnél játszani, akkor a Submarine Titans pont neked való.
Kiadó: Strategy First
Fejlesztő: Ellipse Studios
Minimum Követelmény: P233, 32MB RAM, Win95/98
Hasonló játékok: Starcraft
Kategória: Real time stratégia
Megjegyzések
Megjegyzés küldése